Jóbarátom,
jóutat!
Benzinkút
és tankolnék,
De nem tudok mert hozzám lép,
Egy motorral érkezõ forma
Fogam közt mormogom - Hogy a…!
Odajön és nem köszön.
Bejelez az ösztönöm.
Számítok, hogy megkérdez:
- Mennyiért és miért pont ez?
- Ráz vagy csöpög és méreg
drága?
- És, hogy õ a sajátját imádja!
De
jön a kérdés egész más:
- Mikor lesz a vonulás?
- Aztán, melyik? Te balga lélek.
Én addig vonulok amíg csak élek!
- Ami most lesz! Vagy most van?
- Látom én, hogy Harley-d van!
- Ahova jártok balcsira!
-
Annyira komoly, de annyira!
Mondanám,
hogy - Oda nem járok,
Hol a motoros fizet +500 vámot!
Hol többségben vannak azok
Kik csak ott látnak égen csillagot!
De hát úgy se értené,
És csak tovább kérdezné.
Inkább mondom - Nem tudom!
És ámultában ott hagyom.
Áll
csak néz, nincs mozdulat,
Gondolatiban keres kiutat.
De végre jön az öntudat,
Jövõre inkább quaddal nyomat.
És okításnak álljon ez:
Tudatlanul ne tegezz!
Ha feltétlenül kérdeznél,
Elõbb azért köszönjél!
- S.P.E.
-
